A felmondási idő alapszabálya
A törvényi alap a 30 napos felmondási idő, amely legkorábban a közlést követő napon kezdődik. Munkáltatói felmondásnál egyes távollétek – például betegség miatti keresőképtelenség – későbbre tolhatják a kezdetét.
A munkaszerződést és az esetleges kollektív szerződést is ellenőrizni kell. A felek hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak; egyes foglalkoztatási formákra külön szabályok vonatkoznak.
Ha a munkáltató mond fel: hosszabb idő
Munkáltatói felmondásnál a 30 nap a munkáltatónál töltött idő alapján meghosszabbodik:
| Munkaviszony tartama | Meghosszabbítás | Felmondási idő összesen |
|---|---|---|
| 3 év | +5 nap | 35 nap |
| 5 év | +15 nap | 45 nap |
| 8 év | +20 nap | 50 nap |
| 10 év | +25 nap | 55 nap |
| 15 év | +30 nap | 60 nap |
| 18 év | +40 nap | 70 nap |
| 20 év | +60 nap | 90 nap |
Munkáltatói felmondásnál a munkáltató a felmondási idő legalább felére köteles felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól. Erre az időre főszabály szerint távolléti díj jár. Határozott idejű munkaviszonynál a felmondási idő legfeljebb a határozott idő lejártáig tart.
Mikor jár végkielégítés?
Végkielégítés főszabály szerint legalább három év figyelembe vehető munkaviszony után, munkáltatói felmondásnál vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésénél jár. Munkáltatói felmondásnál az időtartamot a felmondás közlésekor kell vizsgálni. Bizonyos, munkabérre nem jogosító távollétek nem számítanak bele.
Más törvényi esetben is járhat: például ha a munkáltató személyében bekövetkező változás után az átvevő nem tartozik az Mt. hatálya alá, vagy a munkavállaló a munkáltató súlyos szerződésszegése miatt jogszerű azonnali hatályú felmondással él.
| Munkaviszony tartama | Végkielégítés |
|---|---|
| legalább 3 év | 1 havi távolléti díj |
| legalább 5 év | 2 havi |
| legalább 10 év | 3 havi |
| legalább 15 év | 4 havi |
| legalább 20 év | 5 havi |
| legalább 25 év | 6 havi |
Ha a végkielégítésre jogosító megszűnés a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül történik, a törvényi végkielégítés a munkaviszony hosszától függően további egy-, két- vagy háromhavi távolléti díjjal emelkedik.
Mikor nem jár végkielégítés?
- rendes munkavállalói felmondásnál vagy közös megegyezésnél főszabály szerint nem jár; megállapodás vagy külön törvényi eset eltérő jogosultságot alapozhat meg;
- ha a munkavállaló a felmondás közlésekor, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor nyugdíjasnak minősül;
- ha a felmondás oka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Mire figyeljen?
A munkáltatói felmondást főszabály szerint indokolni kell, és az indoknak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. Vannak kivételek, például nyugdíjas munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondása. Ha indokolás szükséges, annak hiánya vagy hibája a felmondást jogellenessé teheti. A munkáltatói felmondás jogellenessége miatt a keresetlevelet főszabály szerint a közléstől számított 30 napon belül kell benyújtani, ezért érdemes időben tanácsot kérni.
Jogszabályi háttér2012. évi I. törvény 40. §, 63. §, 66. §, 68–70. §, 77–78. § és 287. §.
Forrásnjt.jog.gov.hu ↗
Ez a cikk általános tájékoztatás, és nem minősül jogi tanácsnak. Egyedi ügyében érdemes személyre szabott tanácsot kérni.