Kemény Legal

Ingatlanjog

Közös tulajdon megszüntetése: hogyan lehet kiszállni egy közös ingatlanból?

Örökléssel, válással vagy közös vásárlással gyakran alakul ki olyan helyzet, hogy egy ingatlannak több tulajdonosa van, akik már nem értenek egyet a használatában vagy a sorsában. A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti, a kérdés csak az, hogyan.

Olvasási idő: 4 percDr. Kemény AlexFrissítve: 2026. október 29.

Mikor lehet kérni?

A Polgári Törvénykönyv szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs bármikor követelheti, és az e jogról való lemondás semmis. A megszüntetésnek ugyanakkor lehetnek átmeneti akadályai, és ez a jog sem gyakorolható visszaélésszerűen.

A bíróság nem rendelheti el a megszüntetést, ha az alkalmatlan időre esik. Ezt a Kúria szerint időlegesen fennálló, belátható időn belül megszűnő körülmények alapozhatják meg; a tulajdonostárs tartós ellenérdeke önmagában nem jelent korlátlan vétójogot.

1. Megegyezés

A legjobb, leggyorsabb és legolcsóbb megoldás, ha a tulajdonostársak megállapodnak. Ennek több formája lehet:

  • az egyik tulajdonostárs megvásárolja a többiek tulajdoni hányadát;
  • a felek együtt eladják az ingatlant, és a vételárat a tulajdoni arányuk szerint felosztják;
  • az ingatlant megosztják, például társasház alapításával vagy telekmegosztással, így mindenki önálló ingatlan tulajdonosa lesz.

A földhivatali bejegyzéshez megfelelő alakiságú okirat szükséges: jellemzően ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy közokirat.

2. Bírósági megszüntetés

Ha a felek nem tudnak megegyezni, bármelyikük bírósághoz fordulhat. A bíróság főszabály szerint a törvényi sorrendben vizsgálja a lehetőségeket. Ha minden fél ugyanazt a megoldást kéri, és annak feltételei fennállnak, a korábbi módok vizsgálata elmaradhat:

Természetbeni megosztás

Elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az ingatlan megosztható-e úgy, hogy mindenki önálló részt kapjon. Lakásnál ez ritkán lehetséges, telek vagy többlakásos épület esetén viszont reális megoldás lehet.

Megváltás

Ha a megosztás nem lehetséges, a bíróság elrendelheti, hogy az egyik tulajdonostárs forgalmi értéken megváltsa a többiek hányadát. Ehhez főszabály szerint szükséges a tulajdont szerző tulajdonostárs beleegyezése és a fizetőképesség vizsgálata. Kivételesen a bennlakó tulajdonostárs beleegyezése nélkül is sor kerülhet megváltásra, ha ez nem sérti a méltányos érdekeit.

Társasházzá alakítás

Ha a feltételei fennállnak, a közös tulajdon társasház alapításával is megszüntethető. A bíróságnak ezt a lehetőséget az árverési értékesítés előtt kell megvizsgálnia, ha valamelyik fél kéri, és rendelkezésre állnak a szükséges iratok.

Értékesítés

Ha más megfelelő megoldás nem jöhet szóba, a bíróság az ingatlan értékesítését rendeli el, és a vételárat megfelelően felosztja. Ennek alapja rendszerint a tulajdoni arány, de például a bennmaradó tulajdonostárs javára alapított használati jog értékcsökkentő hatását is figyelembe kell venni. A végrehajtási árverés költségekkel járhat, és az elérhető ár is bizonytalan, ezért érdemes előbb megvizsgálni a megegyezés lehetőségét.

Az ingatlan értéke

A per egyik legfontosabb kérdése az ingatlan forgalmi értéke. Értékvita esetén rendszerint ingatlanforgalmi szakértő bevonása szükséges. A szakértő díját előlegezni kell, és ez a per költségeit is jelentősen növelheti.

Adó és illeték

  • Közös tulajdon megszüntetésekor akkor merül fel vagyonszerzési illeték, ha valaki a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. Az alap az értékkülönbözet, az általános illetékmérték 4%; mentesség is alkalmazható, például egyenes ági rokonok és házastársak közötti visszterhes szerzésnél.
  • Aki a hányadát eladja, annak a szerzés óta eltelt idő függvényében személyi jövedelemadót kell fizetnie, ha az eladásból a levonható költségek és az időmúlás figyelembevételével adóköteles jövedelme keletkezik. A szerzés időpontja öröklésnél az örökhagyó halálának napja.

Mire figyeljen?

  • Pereskedés előtt érdemes írásban, konkrét ajánlattal megkeresni a többi tulajdonostársat. Ez sokszor önmagában is elindítja a megállapodást.
  • A tulajdoni hányadot meghaladó használat használatidíj-igényt alapozhat meg, de ez nem jár automatikusan: a használati megállapodás, a kizárás és az elköltözés körülményei is számítanak. Ezt a megszüntetéssel együtt is rendezni lehet.
  • Az elővásárlási jog a tulajdonostársakat illeti meg, ha valaki a hányadát kívülállónak adná el. Erről őket megfelelően értesíteni kell.
  • Egy közös tulajdon megszüntetése jogilag és érzelmileg is összetett, ezért érdemes már az első lépés előtt jogi tanácsot kérni.

Jogszabályi háttérPtk. 5:74–5:84. §; Itv. 19. §, 25–26. §; Szja tv. 59–63. §. Joggyakorlat: 1/2017. (IX. 11.) PK vélemény.

Forráskuria-birosag.hu ↗

Ez a cikk általános tájékoztatás, és nem minősül jogi tanácsnak. Egyedi ügyében érdemes személyre szabott tanácsot kérni.

Beszéljük át az ügyét

Hívjon, vagy írjon röviden arról, miben segíthetek. Általában egy munkanapon belül válaszolok.